Planetről az elnöki podcastban

Planetről az elnöki podcastban

Áder János köztársasági elnök 2022. első podcastjában Joó István KKM helyettes államtitkárral, a Planet Budapest 2021 Expó és Világtalálkozó mérlegéről és jövőbeni lehetőségeiről beszélgetett. Elsőként áttekintették a Planetet megelőző 3 budapesti Víz Világtalálkozó politikai, diplomáciai üzleti hasznát, melyben mindhárom tényezőről pozitívan vélekedtek. Vízdiplomáciai szempontból hazánk önálló vezető szereplő lett a három esemény szervezésének köszönhetően. Az esemény következtében önálló vízügyi célként jelent meg az ENSZ fenntarthatósági céljai között—a fenntartható vízgazdálkodás és bemutatkozhattunk több, mint 100 országnak. Emellett egy asztalhoz ültettük a legmeghatározóbb szereplőket a témában, valamint a szakmai találkozók zárszavai bekerültek az ENSZ vízügyi üzeneteibe, hangzott el a beszélgetés során.

Gazdasági haszna is egyértelműen látszik mára már, mert kb. 1,4mrd Ft milliós költségvetési támogatással szerepelhettek a magyar cégek a világ előtt a három találkozón. A mérleg másik oldalán pedig az áll, hogy a pl. Ghánában magyar technológiával, magyar cégek, szakemberek által megépülő 3 szennyvíztisztító 11mrd forintnyi beruházást nyert annak köszönhetően, hogy a BWS-eken megismerkedhettek a ghánai megrendelőkkel. Mindeközben adók, járulékok, munkahelyteremtés során visszafolyik ennek a kiadásnak egy része az államhoz. Áder János hozzátette, hogy ő is láthatta a Kumasi szennyvíztelepet, melyet a Pureco Kft épített meg. Elmondta, hogy ha csak ennek az egy cég álta elnyert beruházásból 10%-a befolyik a költségvetésbe adók formájában, akkor már nyereséges a 3 BWS.

Az államtitkár és köztársasági elnök párbeszéde során a sikeres kezdeményezések között a Planet Budapest 2021 tapasztalatai is elhangzottak. Kiemelték, hogy a víz mellett megjelentek más fenntarthatósági célokat szolgáló ágazatok a Planeten. Hulladékgazdálkodás, élelmiszerbiztonság, energiahatékonyság, közlekedés, okos városok témáival jelent meg 180 kiállító a visegrádi országokból. A Millenáris helyett a Hungexpora költözött a kiállítás, húszszoros kiállítói térbe. A 10 Mrd Ft költségvetésű, számos új programmal, közel 4000 tárgyalással, több, mint száz ország képviselőivel a COVID ellenére is sikeresen levezényelt esemény részleteiről is kérdezett az államelnök. 134 Mrd forint üzleti hasznot és új üzleti kapcsolatokat várnak a cégek a tárgyalásoktól. Azzal segítjük a cégeket, hogy finanszírozási forrást is biztosítunk, amennyiben szükséges, mondta el Joó István. Ha csak a várt haszon 10%-a visszakerül a költségvetésbe, akkor egy jó beruházás ez az állam részéről. Munkahelyteremtés, piaci hálózatok bővülése, újabb megbízások lehetősége. A KKM már nemcsak külügy, hanem külgazdasági minisztérium is. Érdekérvényesítő szerepével a hazánkat külföldön is képviselni tudó cégeket megismerjük és támogatjuk. AZ EXIM bank biztosítja a pénzügyi hátteret, ha szükséges, emelte ki az államtitkár. A kötött hitel segélyprogram, amit az EXIM is végez, kedvezményes hitelt ad a fejlődő országoknak, hosszú lejáratú konstrukcióban Afrika, Dél-kelet Ázsiai ország, Közel-Kelet különböző országaiban. Ehhez azt szabja feltételként, hogy az egyes projektekben legalább 50% magyar árunak, szolgáltatásnak kell lennie. Az államtitkár példaként emelte ki, hogy Ghána mellett már aktív kapcsolatok kezdenek kialakulni Ruanda, Kenya, Zöld-foki-szigetek, Vietnám, Laosz és még más országokban is. A beszélgetés végén említésre került, hogy az EXPO minden szempontból megtérülő tevékenység. Érdemes abban gondolkodni, hogy két évente Magyarország megrendezze a fenntarthatósági találkozót. Emellett kiemelték, hogy a jövő generációjának szóló Heroes of the future ismeretterjesztő, edukáló program nagyon tetszett a látogatóknak és szeretnék, ha a kiállítás későbbiekben is megtekinthető lenne egy állandó kiállítás keretében.