A „Vízbiztonság és fenntartható vízgazdálkodás” témájú, 2025-ös nemzetközi fórumon, amelyet az ENSZ Dél–Dél és háromoldalú együttműködés keretében rendeztek meg Pekingben, Ázsiából, Európából és Afrikából hívott össze szakértőket, hogy közösen keressenek megoldásokat a világ legsürgetőbb vízügyi kihívásaira.
A meghívott előadók között Dr. Kovács Károly, a Hungarian Water Partnership elnöke és az ASEM Water Akadémiai és Fejlesztési Bizottságának alelnöke is.
A találkozót az ENSZ Dél–Dél Együttműködési Hivatala (UNOSSC), az ASEM Water és a Hunan Mezőgazdasági Egyetem szervezte, azzal a céllal, hogy a szakemberek és döntéshozók megosszák egymással tapasztalataikat a biztonságosabb, fenntarthatóbb vízgazdálkodás érdekében alkalmazott technológiai innovációkról.
A rendezvény megnyitó beszédében Dr. Kovács Károly hangsúlyozta, hogy a jövő generációi számára biztosított vízbiztonság globális felelősség, amely minden régiót egyaránt érint. Kiemelte, hogy a fenntarthatóságról szóló párbeszédnek túl kell lépnie a vízmennyiség kérdésén, és legalább akkora figyelmet kell fordítania a vízminőségre is. Rámutatott a vízminőség, az élelmiszerbiztonság, a közegészség és a klímaadaptáció közötti közvetlen kapcsolatra, hangsúlyozva, hogy a vízvédelem elválaszthatatlan a fenntartható társadalmi fejlődéstől.
Dr. Kovács elismeréssel szólt a délkelet-ázsiai és afrikai résztvevők értékes hozzájárulásáról is, hangsúlyozva, hogy sokszínű tapasztalataik gazdagítják a globális tudást és együttműködést. Bizakodását fejezte ki, hogy ezek az eszmecserék elősegítik a bevált gyakorlatok átvételét és a kontinenseken átívelő együttműködés elmélyítését.
Gondolatébresztő előadás: „Elég gazdagok vagyunk ahhoz, hogy olcsót vegyünk?”
Nyitóbeszédét követően Dr. Kovács Károly „A vízinfrastruktúra-fejlesztés szabályozási és gyakorlati alapelvei: Elég gazdagok vagyunk ahhoz, hogy olcsót vegyünk?” címmel tartott szakmai előadást.
Ebben kiemelte az Európai Unió vízügyi szabályozásainak legfontosabb elveit, rámutatva, hogy a fenntartható infrastruktúra nem érhető el pusztán az alacsony beruházási költségek teljesítésével. Mint hangsúlyozta, az EU által támogatott projekteknek hosszú távon is technikailag és pénzügyileg fenntarthatónak kell lenniük – összhangban központi üzenetével: „Nem vagyunk elég gazdagok ahhoz, hogy olcsót vegyünk.”
Röviden bemutatta a tervezés két kulcsfontosságú eszközét, a dinamikus költségelemzés (DCC) és az életciklus-költség számítás (LCC) módszertanát, amelyek segítenek a projektek teljes élettartama alatt legköltséghatékonyabb megoldások azonosításában. Példaként többek között az arzénmentesítési technológiák közötti különbségeket említette, rámutatva, hogy a kizárólag beruházási költségekre épülő döntések hosszabb távon magasabb üzemeltetési és fenntartási költségeket eredményezhetnek. Ezzel szemben az életciklus-alapú tervezés biztosítja a megfizethető, ellenálló és fenntartható vízszolgáltatásokat.
Üzenete egyértelmű volt: fenntartható vízinfrastruktúra csak akkor valósítható meg, ha a döntéshozók a teljes életciklus-költséget veszik figyelembe, nem pedig a legolcsóbb rövid távú megoldást.
Előadása nagy érdeklődést váltott ki, a résztvevők egyetértettek: a víziközmű-beruházások fenntarthatóságát megfelelő gazdasági előkészítés garantálhatja.
Együttműködés erősítése a Dél–Dél és háromoldalú együttműködés keretében
A találkozón kínai, thai, kambodzsai és számos nemzetközi intézmény szakértői is előadtak, olyan témákat érintve, mint a vízi ökoszisztémák helyreállítása, villámárvíz-előrejelző rendszerek, mesterséges intelligencián alapuló meteorológiai szolgáltatások vagy a Hunan tartományban alkalmazott modern technológiák.
A program egészét azonban áthatotta az a három alapelv, amelyet Dr. Kovács hangsúlyozott: a minőség, a felelősség és a hosszú távú fenntarthatóság.
