Vízbiztonság és zöld agrárium

Vízbiztonság és zöld agrárium

Le kell számolni azzal a téves hiedelemmel, hogy Magyarország vízben gazdag ország, mivel a vizeink 94%-a külföldről érkezik és több víz folyik ki az országból, mint amennyi beérkezik - hangzott el a Portfolio Sustainable World 2024 konferencián.

val_01760.jpg

Baj van? Teljesen újra kell tervezni? – tette fel a kérdést Braunmüller Lajos a Portfolio Sustainable World konferenicia, Zöld agrárium és vízbiztonság szekció kerekasztal résztvevőinek. 

Cégünket a panelbeszélgetésben Dr. Kovács Károly képviselte. Beszélgetőtársai az Országos Vízügyi Főigazgatóságot, a Nestlé Hungária Kft-t és a Talentis Agro Zrt-t képviselték. A felek egyetértettek abban, hogy hazánk már nem tekinthető vízgazdag országnak és ahhoz, hogy a helyzet legalább ne romoljon azonnali cselekvésre van szükség, mind a gazdasági szereplők, mind az állami oldal részéről. O. Lakatos Boglárka (OVF) kiemelte, hogy paradigmaváltásra van szükség, a víztől való szabadulás és a vízre veszélyként való tekintés nem fenntartható a jövőben. 

val_01610.jpg

Kovács Károly, Pureco ügyvezetője, a Magyar Víz- és Szennyvíztechnikai Szövetség (MaSzeSz) és a Hungarian Water Partnership (HWP) elnöke felszólalásában rámutatott arra, hogy nemcsak a talajvízszint, illetve a felszín alatti vízkészletek drasztikus csökkenése jelent gondot, hanem ezek szennyezettsége is, valamint az, hogy a kutakból vagy felszíni készletekből kivett víz után a mezőgazdaság nem fizet vízkészlet-használati járulékot, de az ipari és a lakossági vízhasználat díja is gyakorlatilag jelképes. Ipari és települési vízfelhasználók számára is csak 4 forint/m3.
Emiatt a döntéshozók és az érintett ágazatok szereplői nem motiváltak abban, hogy ezen változtassanak. Fenntarthatatlan, hogy a csapadékvíz elvezetéséért sem fizetünk és a tavaly megemelt, mezőgazdasági termelőket, iparvállalatokat érintő vízdíj emelkedés sem a vízkészlet járulék, hanem a vízszolgáltatás díjának emelkedése.  Emellett mind a növénytermesztésben, mind az állattartásban figyelmet kell fordítani a felhasznált vizek minőségére, mivel a felszín alatti vizek nem feltétlenül megfelelő minőségűek, ezért fontos a tisztításuk is a használat előtt, és után is, melyre többféle technológia is rendelkezésre áll már. 

A Nestlé képviseletében, Hőgyész Anna is csatlakozott a beszélgetőkhöz azzal, hogy közös érdek a vizek védelme, nem látja megnyilvánulni az agráriumban a tudatos vízgazdálkodást és kiemelte, hogy ez már nem egy iparág, hanem közös érdekünk, hogy a vizeinket megtartsuk és tudatosan, minden szektor összefogásával cselekedjünk. A Talentis Agro Zrt divízióvezetője, Zimmermann István jelezte, hogy a megfelelő termés elérése érdekében a jövőben nagyságrendekkel többet kell locsolniuk. Elmondta, hogy évente hozzávetőlegesen 250 köbkilométer folyik át rajtunk és véleménye szerint az országon áthaladó vízmennyiség visszatartása és a felszíni vizek megmentése a jelenlegi legsürgetőbb teendő. A cselekvés fontosságának hangsúlyozása után a paneltagok egyéni megoldási javaslataikat is összefoglalva elmondták.

Hőgyész Anna a tájrendszerekben, közösségekben és vízgyűjtőkben gondolkodik, Dr Kovács Károly úgy látta, hogy minden szükséges technológia a rendelkezésünkre áll már, egy dolog hiányzik csak: ezek megtérülése. Amíg erre nincs válasz, addig nem lesz változás ezen a téren. Ezzel O. Lakatos Boglárka is egyetértett, hozzátéve, hogy sok terv, stratégia és javaslat létezik már a helyzet kezelésére. Már csak el kellene kezdeni felhasználni, megvalósítani ezeket.

Az eseményről készült cikket az alábbi linken olvashatják: https://www.agrarszektor.hu/fenntarthatosag/20240905/most-mar-biztos-surgos-megoldas-kellene-a-magyar-foldek-sulyos-vizhianyara-50627#